A Pásztói Margit Kórház története több mint egy évszázad intézményi fejlődését őrzi, miközben Pásztó egészségügyi hagyományai egészen a középkorig nyúlnak vissza.
A múlt
Pásztó egészségügyi hagyományainak kezdete
Pásztó a Cserhát dombjai, a Mátra hegycsúcsai és a Zagyva bal partja között évszázadok óta a térség gazdasági, kereskedelmi, művelődési és egészségügyi központja. A település több ezer éves múltjának nyomai ma is megtalálhatók.
A virágzó mezőváros 1407-ben Zsigmond királytól a budai polgárokat megillető privilégiumot kapott. Iskolája és fürdője mellett ispotálya is működött: ez még nem a mai értelemben vett kórház volt, hanem olyan menedékház, ahol a betegek ápolásáról, valamint a szegényekről és elesettekről is gondoskodtak.
Megnyílik az Alapítványi Margit Kórház
A község és környéke életében döntő változást hozott az 1908-ban felépült intézmény, amely szeptember 28-án nyitotta meg kapuit. A kórház Gróf Almássy Kálmánné, született Keglevics Margit nevét viselte.
Az épületben műtő, kötöző, sterilizáló, fertőtlenítő helyiség, napozók és kápolna is helyet kapott. Mivel Pásztón ekkor még nem volt villanyhálózat, az intézet központi világítását acetilénnel oldották meg.
Bővülés és szakmai fejlődés
Az eredetileg tervezett 24 ágy már 1911-ben kevésnek bizonyult, ezért a befogadóképességet 64 ágyra növelték. 1914-ben a kórház már röntgenberendezéssel is rendelkezett, ami vidéki viszonylatban ritkaságnak számított. Az első világháború alatt az intézmény hadikórházként működött.
1928-ban és 1939-ben további bővítések történtek. A belgyógyászati és sebészeti osztályok mellett szülőotthon is létesült. A fennmaradt adatok szerint ezekben az években évente 1200–1300 beteget ápoltak, és 585 műtétet végeztek, mindössze 3–4 orvos munkájával.
Újrakezdés, államosítás és új részlegek
A második világháború után a kórház 1946-ban kezdte újra működését. Az intézményt 1948 októberében államosították. 1949 végén megkezdődött a szülészeti és belgyógyászati részlegek fejlesztése, majd 1951-ben a sebészeti osztály korszerűsítése is megtörtént.
1951-ben Pásztóra került a tüdőgondozó intézet, 1954-ben gyermekosztállyal és új laboratóriummal, 1959-ben pedig röntgenosztállyal bővült a kórház. 1965-ben belgyógyászati és nőgyógyászati pavilonok épültek, felújított műtőket és ételszállító liftet adtak át.
Az 1967-ben megnyílt új rendelőintézet kezdettől a kórházhoz tartozott. Ekkor az intézmény 190 ággyal és 256 munkatárssal működött.
A rekonstrukció előkészítése
A VI. és VII. ötéves terv időszakában indult el a kórház rekonstrukciója. 1986-ban átadták az új intézményt kiszolgáló főzőkonyhát, ebédlőt, raktárakat, műhelyeket és kazánházat, az épület teljes rekonstrukciója azonban hosszú időre elmaradt.
1992-ben egy 120–130 ágyas, négy alapszakmás kiskórház új hotelszárnyának megépítését javasolták. Az 1993-ban benyújtott sikeres pályázat eredményeként 1996-ban megnyílt a 440 négyzetméteres Gondozó Központ, amely két háziorvosi rendelőnek is helyet adott.
Az új kórház megépítése
Az Országgyűlés 1994-ben címzett támogatást biztosított a beruházáshoz. Az új kórház alapkövét 1998. december 22-én tették le, az ötszintes, korszerű épület ünnepélyes átadására pedig 2000. augusztus 25-én került sor.
A 125 ágyas, mátrix rendszerű intézmény Pásztó és mintegy 35 ezer fős vonzáskörzete számára biztosított fekvő- és járóbeteg-ellátást. A központi diagnosztikai részlegekhez röntgen, ultrahang, laboratórium és endoszkópos labor is tartozott.
A régi kórházépület rekonstrukciója 2004-ben fejeződött be. Az épületben rehabilitációs, krónikus és ápolási férőhelyeket, valamint reumatológiai és fizioterápiás ellátásokat helyeztek el.
A 21. század fejlesztései
–
A 2007–2013-as európai uniós ciklusban a kórház további jelentős fejlesztéseken ment keresztül. 2010-ben új szakrendelő épületet adtak át, 2013-ban pedig elkészült az új rehabilitációs szárny, amelynek földszintjére a Tüdőgondozó is beköltözött.
2014 és 2015 folyamán további infrastrukturális, orvostechnikai és műszerfejlesztések valósultak meg. A 2016-ban készült eredeti történeti összefoglaló ekkor már korszerű infrastruktúráról és megújult gép-műszer parkról számolt be.